Tényleg alkotmányellenes a védettségi igazolvány?
"Diszkrimináció", "emberek közötti megkülönböztetés", "alkotmányellenes" - hallhatjuk sokaktól a védettségi igazolvány kapcsán. De mi a valóság? Tényleg jogellenes többletjogokat biztosítani járvány idején a beoltottaknak? A jelen cikkből kiderül!
Mi az a védettségi igazolvány?
A védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára lehetőség van olyan szolgáltatások igénybevételére is, amely szolgáltatásokat ezen igazolvánnyal nem rendelkezők nem vehetnek igénybe (pl. mozi, színház, sportlétesítmény).
Diszkrimináció !?
Az intézkedés ellenzői szerint alkotmányellenes a védettségi igazolvány, ugyanis "ember és ember között tesz megkülönböztetést", sokan nem értik, miért szabad másoknak pl. moziba menniük, ha nekik nem.
Józan ész
A józan észre alapozva tegyük fel magunknak a kérdést: jelenleg nincsenek "ember és ember közötti megkülönböztetések"? A védettségi igazolvány illetve az általa biztosított többletjogosítványok semmilyen más, már évtizedek óta velünk élő szabályban nem léteznek?
- Amikor az alkohol vagy dohánytermékek vásárlása 18. éves korhatárhoz van kötve, nem teszünk ma is - teljesen észszerűen - különbséget "ember és ember között" életkor alapján?
- Amikor megtiltjuk a dohányzást egy bolt vagy vonat belterében, nem teszünk ma is - teljesen észszerűen - különbséget "ember és ember között"?
- Amikor a női mosdóknak megtiltjuk a férfiak általi használatát, nem teszünk ma is - teljesen észszerűen - különbséget "ember és ember között" az emberek neme alapján?
- Amikor egy mozgássérült parkoló használata parkolási igazolványhoz van kötve, nem teszünk ma is - teljesen észszerűen - különbséget "ember és ember között" egészségi helyzet alapján?
- Amikor a járművezetés igazolványhoz (jogosítványhoz) van kötve, nem teszünk ma is - teljesen észszerűen - különbséget "ember és ember között" a másokra való veszélyesség valószínűsége alapján?
Jogosítvány vs. védettségi igazolvány ?
Ragadjunk ki egy példát a fentiek közül: miért kötheti az állam a járművezetést egy igazolvány meglétéhez, a jogosítvány megszerzéséhez? Miért biztosít az állam többletjogokat (az autóvezetés jogát és más kapcsolódó többletjogokat) azoknak, akik rendelkeznek ezzel az igazolvánnyal?
A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: azért, mert az autóvezetés veszélyes, aki autót vezet, veszélyes másokra.
Persze egyáltalán nem biztos, hogy aki beül egy autó volánja mögé, balesetet fog okozni, ahogy azt is tudjuk, hogy nem maga az igazolvány (a jogosítvány) tesz minket jobb sofőrré.
Ellenben csak akkor szerezhetünk igazolványt (jogosítványt), ha gyakorlati- és elméleti vizsga segítségével tudjuk igazolni, hogy bizony megszereztük azt a tudást, ami miatt a tudományos konszenzus szerint sokkal kisebb az esélye, hogy balesetet fogunk okozni, így sokkal kevésbé vagyunk veszélyesek másokra.
Mivel sokkal kevésbé vagyunk veszélyesek másokra, észszerű, hogy megkapjunk bizonyos többletjogokat, azaz észszerű, hogy nekünk, járművezetési tudást valószínűsítő igazolvánnyal rendelkezőknek szabad legyen járművet vezetni közutakon, míg az ilyen igazolvánnyal nem rendelkezőknek (hiszen ők valószínűleg sokkal veszélyesebbek lennének másokra) ne legyen szabad.
Jogosítvány = védettségi igazolvány !
A koronavírushoz kapcsolódó védettségi igazolvány gyakorlatilag pontosan úgy működik, mint a jogosítvány:
Azért van rá szükség, mert a koronavírus (SARS-CoV-2), ahogyan az autóvezetés is, veszélyes.
Pont ahogyan az autóvezetésnél, itt is elmondhatjuk, hogy egyáltalán nem biztos, hogy aki beül egy moziba, vagy elmegy színházba, meg fog fertőzni bárki mást. Ellenben csak akkor szerezhetünk igazolványt (védettségi igazolványt), ha az oltás (vagy a korábbi megfertőződés) tényével tudjuk igazolni, hogy bizony megszereztük azt védettséget, ami miatt a tudományos konszenzus szerint sokkal kisebb az esélye, hogy megfertőzünk bárki mást, így sokkal kevésbé vagyunk veszélyesek másokra.
Mivel pedig sokkal kevésbé vagyunk veszélyesek másokra, észszerű, hogy megkapjunk bizonyos többletjogokat, azaz észszerű, hogy nekünk, koronavírussal szembeni védettséget valószínűsítő igazolvánnyal rendelkezőknek szabad legyen moziba menni, míg az ilyen igazolvánnyal nem rendelkezőknek (hiszen ők sokkal veszélyesebbek lennének másokra) ne legyen szabad.
De egyáltalán veszélyes-e a SARS-CoV-2 vírus?
"De a koronavírus nem is (olyan) veszélyes, ezt csak [...] találták ki, azért, hogy [...]" - a kipontozott rész helyébe tetszőlegesen beilleszthető bármilyen tartalom, ugyanis nincs relevanciája a kérdés (jogi) megítélésében.
Azt ugyanis, hogy mi veszélyes (olyan mértékben) másokra, hogy azt már nem szabad megtennünk, nem egyénileg nekünk kell eldöntenünk. Gondoljunk bele, mi lenne ha ezt mindenki maga dönthetné el....
- aki szerint nem veszélyes áthajtani a piros lámpánál, az ebben az esetben nyugodtan továbbhajthatna, hiszen maga dönthetne a kérdésben
- aki szerint nem veszélyes Budapesten a Deák téren éles lőszerrel célbalőni szombat délután, az ebben az esetben szabadon lövöldözhetne, hiszen maga dönthetne a kérdésben
- aki szerint nem veszélyes másokat késsel leszúrni, az szabadon bárkit leszúrhatna, hiszen maga dönthetne a kérdésben
De ha nem én dönthetem el, akkor mégis ki mondja meg, hogy mi veszélyes másokra és mi nem?
A válasz: a tudományos konszenzusnak és az arra épülő jogszabályoknak kell a kérdésben döntenie.
Márpedig a tudományos konszenzus szerint (amit követnek hazánk jogszabályai is) a piros lámpánál áthajtani, éles lőszerrel célba lőni közterületen, másokat késsel leszúrni éppúgy túl veszélyes ahhoz, hogy szabadon megtehető lehessen, mint ahogyan túl veszélyes be nem oltottként (vagy másképp nem védettként) zárt térben (pl. egy moziban) hosszú időt tölteni mások mellett.
Ha a többiek már oltottak, hogyan lehet veszélyes egy nem beoltott -
és egyéb ellenévek
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy Magyarország Alaptörvénye szerint mindenkinek joga van az egészséghez:
AlaptörvényXX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
mindenkinek joga van ahhoz (függetlenül attól, hogy beoltatta-e magát vagy sem), hogy ha nem "muszáj", akkor ne kelljen kitennie magát egy a tudományos konszenzus szerint potenciálisan és túl nagy eséllyel fertőzést átadni képes személy jelentette veszélynek.
Munkába menni vagy más fontos okból tömegközlekedni, élelmiszert vásárolni, orvoshoz menni, stb. mondhatni "muszáj" (azaz ilyen esetekben a másik oldalon, az oltást beadni nem akarók oldalán is áll egy másik fontos jog, akár alapjog), ezért ilyen esetekben az állam "csak" a távolságtartás, maszkhasználat és egyéb higéniás szabályok előírásával védi a polgárok egészséghez való jogát.
Ezzel szemben azonban moziba, színházba vagy éppen sportlétesítménybe menni nem "muszáj", senkinek sem alapjoga ilyen tevékenységeket végezni, ezért az állam ezen tevékenységeket (a szigorúbb alapjogi, ún. szükségességi - arányossági teszt helyett) ún. észszerűségi teszt alapján is korlátozhatja. Azt pedig, hogy észszerű-e a védettség valószínűségéhez (amit a védettségi igazolvány igazol) kötni az ilyen tevékenységeket, már a fentiekban (a járművezetéssel összehasonlítva) megvizsgáltuk, és egyértelműen megállapíthattuk, hogy igen, észszerű.
Az észszerűség kérdését továbbá fordítva is megvizsgálhatjuk : észszerű és indokolt-e egy olyan személynek is megtiltani bizonyos szolgáltatások (pl. mozi, színház, sportlétesítmény) igénybevélét, aki a tudományos konszenzus szerint csak elég kis eséllyel veszélyes másokra?
A legújabb adatok szerint ugyanis egy beoltott nemcsak, hogy sokkal kisebb eséllyel betegszik meg, de a fertőzést is sokkal kisebb eséllyel adja tovább másoknak.
"Egyre több tudományos bizonyíték mutatja, hogy a beoltottak nem - vagy lényegesen kevésbé - terjesztik a koronavírust, illetve azt, hogy náluk ritkábban alakul ki a megbetegedés mellett a tünetmentes fertőzés is"
(forrás: www.webbeteg.hu, 2021.03.19.)
Aki "fél", maradjon otthon, aki pedig nem "fél" hadd csináljon, amit akar. Vagy nem?
Ezt a kérdést már részben érintettük a "veszélyesség" meghatározhatósága kapcsán. A válaszhoz a kulcs ugyanis éppen ez, azaz a másokra való veszélyesség.
Ha nem egy (ennyire) fertőző és egyben (ennyire) súlyos egészségügyi problémát okozni képest járványról lenne szó, hanem egy másokra nem veszélyes helyzetről, teljesen jogos lenne a fenti (aki "fél", az maradjon otthon) ellenérv.
Ha egy nukleáris katasztrófa után lennénk, és az lenne a "vita" tárgya, hogy a sugárzás mértéke biztonságos-e már, akkor jogos lenne az az érv, hogy "aki "fél", maradjon otthon, aki pedig nem "fél" hadd csináljon, amit akar." - hiszen legfeljebb saját magunknak tudnánk kárt okozni azzal, hogy daganatos megbetegedésünk lesz a sugárzástól, de ezzel közvetlenül senki mást nem veszélyeztetnénk.
Ezzel szemben jelen helyzetben azzal, hogy nem védettként, potenciális fertőzöttként "nem maradunk otthon", bizony másokat teszünk ki közvetlen veszélynek, amihez viszont már nincs jogunk - ezért független az "otthon maradás" attól, hogy ki fél és ki nem fél. Nem számít. Nem a félelem számít - hanem az, hogy másokat veszélyeztetünk-e. Ha nem (mert védettek vagyunk), akkor mehetünk moziba, színházba vagy sportlétesítményekbe (függetlenül attól, hogy félünk-e), ha pedig igen (mert nem vagyunk védettek), akkor nem mehetünk moziba, színházba vagy sportlétesítményekbe (szintén függetlenül attól, hogy félünk-e).
Kötelező védőoltások
További érv a védettségi igazolvány illetve a hozzá kapcsolódó többletjogok alkotmányossága mellett a hosszú évtizedek óta létező kötelező védőoltások ténye.
A jelenleg is kötelező védőoltások Magyarországon:
Vagyis az 'argumentum a maiore ad minus' ősi római jogelve szerint, ha egy védőoltás jogszerűen akár kötelezővé is tehető, akkor az ennél enyhébb intézkedés (tehát a kötelezés helyett csak többletjogok és korlátozások hozzákapcsolása) is jogszerű és alkotmányos.
Hogyan ellenőrizhető jogszerűen a védettség megléte?
A védettségi igazolvány bemutatását kérni adatvédelmi szempontból sem alkotmányellenes, mivel annak adatait nem kell majd rögzíteni. Ezt az álláspontot egyértelműen megerősítette a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is.
Konkrét kérdése van?
Forduljon hozzánk bizalommal:
Azaz ahhoz hasonlóan működik majd tehát a gyakorlatban az igazolvány bemutatása, mint amikor alkohol vagy dohánytermék vásárlásakor kérik el a személyi igazolványunkat életkorunk igazolására.
Lehetséges aggályok
Amellett, hogy maga a védettségi igazolvány jogintézménye a fent kifejtettek szerint alkotmányos és jogszerű, szükséges megemlítenünk a legfontosabb azon felvetéseket is, amelyek a szabályozás egyes részleteit aggályossá tehetik.
(1) Az "orvosi indokokból be nem oltható" személyek helyzete
Mára aki szeretne, hozzájuthat a védőoltáshoz, így a többletszolgáltatások igénybevételének feltételei bárki számára teljesíthetőek - kivéve az orvosi indokból be nem oltható személyek körét (ilyenek lehetek az ún. immunszupresszáltak). Szerencsére ezen személyi kör nagysága igen csekély, ezért az ő esetükben - orvosi javaslat, igazolás birtokában - megfontolandó lenne a többletszolgáltatások igénybevételének lehetőségét biztosítani (ahogyan az életkoruk miatt be nem oltható személyek számára is biztosítottak e lehetőségek).
(2) A védettségi igazolvány kiállításának ideje
A jelenleg rendelkezésre álló tudományos adatok szerint a Pfizer/BioNTech oltás után alakul ki a legkorábban védettség (már az első oltást követő 10. nap után szignifikánsan elkezd csökkeni a megfertőződés esélye), azonban egyrészt ez még nem a maximális védettség, másrészt más oltások esetén vagy nincs elegendő ilyen adat, vagy az adatok később kialakuló védettséget valószínűsítenek.
Mindezekre tekintettel a védettségi igazolványok kiküldésének gyakorlatát célszerű az oltásokkal kapcsolatos új adatok függvényében felülvizsgálni, és az eredmények függvényében az igazolványokat az oltásokhoz képest csak később kiállítani és kiküldeni, amikor már egyértelmű(bb) a védettség kialakulása.
Egyéni felelősség
Végül fontos rögzítenünk: attól, hogy valamit a jogszabályok lehetővé tesznek, még nem biztos, hogy célszerű és indokolt is megtennünk. Bár szabad lenne reggeltől estig chipseket és csokoládékat fogyasztanunk, mégsem lenne célszerű így étkeznünk. Ugyanígy: még ha meg is találjuk a védettségi igazolványt a postaládánkban az első oltást követő hetekben, maradjunk óvatosak, csak azt követően éljünk a lehetőségeinkkel, amint azt a tudományos konszenzus szerint is nagy biztonsággal megtehetjük.
* * *
A cikkben rögzített természettudományi, orvostudományi állítások hitelességét Tauber Zsófia biológus ellenőrizte. Ezúton is köszönöm neki. Zsófia szakmai munkássága többek között a "Gondolatok egy biológustól" oldalon érhető el.
* * *
A jelen bejegyzés - műfaji sajátosságaira is tekintettel - csak a szabályok lényegét, elméleti hátterét tudja ismertetni, így kifejezett probléma esetén forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeink bármelyikén.
Amennyiben a jövőben is szeretne a legfontosabb jogi változásokról azonnal és érhetően értesülni, kövessen minket facebookon oldalunk lájkolásával.
A koronavírussal összefüggő további jogi szakcikkeinket a BLOG menüpont alatt találja, köztük többek között az alábbi témákkal:
Munkavállalókat érintő legfontosabb kérdések:
Jár-e fizetés karantén alatt? (avagy koronavírus és munkajog I.)
Munkáltatók számára leghasznosabb tudnivalók:
Mit tehet a munkáltató járvány idején? (koronavírus és munkajog II.)
Szerződéseket érintő legfontosabb kérdések:
Lefoglalt nyaralás? Félbehagyott építkezés? Albérlet? (koronavírus és vis maior a polgári jogban!)
Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd
KERTVÁROSI IRODA: Budapest XVII. Ker. BELVÁROSI IRODA: Budapest VII. Ker. LEVELEZÉSI CÍM: 1074 Budapest, Rákóczi út 60. III/43. TEL: +36 (20) 211 - 7758 E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu WEB: www.drecsedy.hu