Csak szóban állapodtunk meg, nincs is szerződés?

* 8 perces olvasási idő * 

Szeretnék egy szobát bérelni, azonban a tulajdonos nem akar írásban szerződést kötni...rendben van ez így? Csak szóban állapodtam meg a könyvelőmmel...lehet baj belőle? Vállalkozó vagyok, azonban szinte sosem kötök írásban szerződést...jogszabályt sértek? 

A fenti kérdések megválaszolásához elsőként azt kell tisztáznunk, hogy egyáltalán mi minősül jogilag szerződésnek (I.). Amint ezen a kérdésen túljutunk, - példákkal illusztrálva - megnézzük, hogy milyen formában jöhet létre 1-1 szerződés (II.). Végül, a konkrét kérdésekre (III.) is megkeressük a választ!

I. Mi az, hogy szerződés?

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. (Ptk. 6:58. §)

Igen, egy tipikus jogi megfogalmazás, de a "jogász - magyar" szótár segít:

• Jognyilatkozat: joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat 

Tehát egy olyan nyilatkozat, amivel valamilyen joghatást szeretnénk kiváltani. Így ha a munka után hazaérve elmeséljük feleségünknek a napi élményeinket, nem teszünk jognyilatkozatot, ellenben ha leírjuk, hogy az elveszett macskánk megtalálójának felajánlunk 50.000,-Ft pénzjutalmat, az már bizony jognyilatkozat lesz.

• Kölcsönös jognyilatkozat: mindkét fél által akart és kifejezett nyilatkozat

Ha a neveletlen kutyusunkat a szomszédnak akarjuk ajándékozni, azonban ő ezt nem szertné, kölcsönös akarat hiányában nem jön létre az ajándékozás.

• Egybehangzó jognyilatkozat: ha mindkét fél ugyanazt akarja
  

Ha a mobiltelefonomat 100.000,-Ft egyösszegben megfizetett ellenértékért  szeretném eladni, a hirdetésre jelentkező személy viszont csak 80.000,-Ft-ot adna érte 12 havi részletben, akkor - bár ugyanarról a telefonról beszélünk, én el akarom adni, ő meg akarja venni - akaratunk nem egybehangzó, így nem jön létre adásvétel.

• A jognyilatkozat hatályosulása: avagy minden félnek egyidejűleg jelen kell-e lennie szerződéskötéskor?
  

A szerződéses akaratot kifejező jognyilatkozat az alábbi időpontokban hatályosul (azaz ekkortól képes joghatás kiváltására):
- nyomban (ha minden fél jelen)
- címzetthez való megérkezéssel (ha valamelyik fél nincs jelen)
- címzett tudomásszerzésével (ráutaló magatartás esetén)

Minden fél akkor van jelen ebből a szempontból, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett(ek) annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez(nek).

Szóbeli szerződés

Ha jogszabály vagy a felek korábbi megállapodása máshogy nem rendelkezik, egy szerződés szóban is létrejöhet.

Mivel pedig jogszabály csak kivételesen rendelkezik máshogy, a szerződések döntő része érvényesen, jogilag teljesen szabályosan szóban is létrejön.

Azonban ahhoz, hogy egy esetleges jogvita esetén igazunkat bizonyítani - érvényesíteni tudjuk, illetve ahhoz, hogy tényleges szándékunk érvényesüljön  (és ne a jogszabályokban lévő háttérszabályok), általában akkor is érdemes írásba foglalni a megállapodásunkat, ha egyébként szóban is érvényesen szerződhetnénk.

Különösen érdemes megfogadni a fentieket
- ha nagyobb értékű szolgáltatás a szerződés tárgya, 
- ha nem ismerjük a partnerünket,
- ha hosszú távra szerződünk, vagy
- ha a szerződés tárgya összetett.

Ráutaló magatartás

A jogi terminus technikus, a kifejezés megfogalmazása ez esetben igen logikus: akkor beszélünk ráutaló magatartásról, ha a magatartásunkkal úgy utalunk valamilyen akaratunkra, hogy ezt az akaratot a másik félnek viszonylag egyértelműen fel kellene ismernie.

Például:

1. Ha a boltban a megvásárolni kívánt árut átadjuk a kassza mögött álló eladónak, aki azt rögzíti a pénztárgépbe, majd kifizetjük a képernyőn megjelenő összeget, úgy kötöttünk szerződést, hogy adott esetben egyetlen szó sem hangzott el közöttünk (írásba pedig plána nem foglaltuk az akaratunkat).
2. Az "egyszerű" e-mail váltás is ráutaló magatartással hozza létre a szerződést (hiszen az e-mail jogilag sem az írásbeliség, sem a szóbeliség fogalmainak nem felel meg).
3. Ha beülünk egy fodrászhoz vagy egy étterembe, és akár csak "némán" rámutatva egy frizurára vagy az étlapon egy ételre rendelünk, utólag nem hivatkozhatunk arra, hogy "nem is mondtunk semmit", a szerződés ráutaló magatartással ugyanis érvényesen létrejött közöttünk.

Fontos elv ugyanakkor, hogy a hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás - speciális kivételtől eltekintve - csak a felek kifejezett rendelkezése alapján minősül jognyilatkozatnak.

Írásbeli szerződés

A Ptk. alapján főszabályként a szerződés akkor minősül írásba foglaltnak, ha azt a szerződő felek aláírták.

Írásba foglaltnak kell tekinteni a szerződést továbbá - többek között - akkor is, ha például annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.

Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a szerződésre meghatározott alakot (így pl. írásbeli alakot) rendel, a szerződés csak ebben az alakban érvényes. A Ptk. azt is részletesen szabályozza, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha bár írásban kellett volna szerződnünk, de ezt az előírást megsértettük.

Ilyen esetek például:
- ingatlan adásvételi szerződés
- lakásbérleti szerződés
- munkaszerződés

Egyéb speciális esetek

A Ptk. a fenti 3 fő lehetőségen (szóban, ráutaló magatartással, írásban) felül további speciálisnak tekinthető lehetőségeket is rögzít, így létrejöhet szerződés például:

• a bírósági döntés útján,
• elektronikus úton is.

III. Címbéli kérdések megválaszolása

1. Szeretnék egy szobát bérelni, azonban a tulajdonos nem akar írásban szerződést kötni...rendben van ez így? 

A lakás bérbeadása egy olyan kivételes eset, amely kapcsán speciális jogszabály (az 1993. évi LXXVIII. törvény) kötelezően írásbeli alakot ír elő, rögzítve, hogy a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. 

2. Csak szóban állapodtam meg a könyvelőmmel...lehet baj belőle? 

A könyvelési tevékenységgel kapcsolatban nincs speciális rendelkezés, így a könyvelővel szóban vagy például e-mailben ráutaló magatartással kötött szerződésünk is jogilag rendben van. Ugyanakkor ismét kiemeljük, hogy mindenekelőtt egy esetleges jogvita esetén igazunk érvényesítése érdekében kifejezetten érdemes írásba foglalni egy könyvelésre vagy hasonlóan összetett tevékenységre vonatkozó megállapodást.

3. Vállalkozó vagyok, azonban szinte sosem kötök írásban szerződést...jogszabályt sértek?  

A 2. pontban kifejtettek ez esetben is irányadóak, azaz a szóban vagy ráutaló magatartással kötött vállalkozási szerződés érvényesen létrejön, ugyanakkor ha a szerződés tárgya nem nagyon kis értekű, vagy nem bízunk meg 100%-osan egymásban, javasolt a megállapodás írásba foglalása.

Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd

KERTVÁROSI IRODA: Budapest XVII. Ker. BELVÁROSI IRODA: Budapest VI. Ker. LEVELEZÉSI CÍM: 1660 Budapest, Pf.: 459. TEL: +36 (20) 211 - 7758 E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu WEB: www.drecsedy.hu