Mit tehet a munkáltató járvány idején? (koronavírus és munkajog II.)

Jelen bejegyzés a munkáltatók szemszögéből vizsgálja meg a koronavírus (CIVID-19) illetve a várható gazdasági következményei miatt ránk váró rendkívüli hetek / hónapok jogi kérdéseit. Kell-e munkabért fizetni, ha karantén miatt be kell zárnunk? Mit tehetünk, ha nem jelenik meg a munkavállalónk? A bejegyzésben a hasonló kérdésekre keressük a választ.

Alapvető tudnivalók

Amíg kifejezett jogszabályi rendelkezés vagy hatósági döntés nem ír elő konkrét intézekdést, addig a koronavírussal összefüggő döntések meghozatala a munkáltatók kezében van, így péládul a munkavégzés helyének esetleges bezárása, és az ezzel járó üzleti kockázatok a munkáltatót terhelik.

Munkáltatói kötelezettségek járvány idején

1. A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért, melynek módját - természetesen a jogszabályok és a szabványok keretein belül - a munkáltató határozza meg. A munkáltatónak meg kell tenni a szükséges védőintézkedéseket a fentiek megvalósulása érdekében.
2. A fentiek költségei is munkáltatót terhelik, azok nem háríthatóak a munkavállalókra.
3. A munkáltató felelős azért is, hogy minden munkavállaló megismerje az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait (munkáltatói tájékoztatások megtétele).

EGYES KÖTELEZETTSÉGEK 

✅ Védőintézkedések

A munkáltató feladata e körben, hogy 
- felmérje a lehetséges egészségügyi kockázatokat, 
- a szükséges védőfelszereléseket (a munkavégzés körülményeitől függően pl. maszkok, kesztyűk), vegyszereket, fertőtlenítőket, szappanokat, stb. a munkavégzés helyén a munkavállalók számára folyamatosan és díjmentesen biztosítsa. 

A védőfelszereléseket, vegyszereket a munkáltató nem csak biztosítani köteles, de köteles ellenőrizni azok megfelelő használatát is.

Szükség esetén intézkedési terv készítése egy esetleges fertőzéses tünettel rendelkező munkavállalóval kapcsolatos lépésekről (pl. azonnali izoláció, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat értesítése, a munkaterület fertőtlenítése, stb.), valamint azokra a munkaszervezési kérdésekre vonatkozóan, ha a munkáltató a munkavégzés helyének átmeneti bezárásáról dönt.

Lehetséges preventív intézkedések:
- üzleti célú kiküldetések (üzleti célú utak) felfüggesztése / felülvizsgálat
- üzleti rendezvények törlése, lemondáse, létszám korlátozása
- /amennyiben lehetséges/ otthoni munkavégzés elrendelése, erről megállapodás a munkavállalókkal
- előírás, hogy /amennyiben lehetséges az otthoni munkavégzés/ az otthoni munkavégzéshez / távmunkavégzéshez szükséges munkaeszközöket a munkavállalók minden munkanap végén vigyék magukkal
- tájékoztatás előírása a munkavállalók felé, miszerint a munkavállalók adjanak tájékoztatást a munkáltató részére, amennyiben pihenő idejükben a koronavírus szempontjából releváns esemény következik be (pl. családban koronavírussal diagnosztizálnak valakit).

✅ Tájékoztatások

A munkavállalókat lehetőség szerint és a munkavégzés körülményeinek figyelembe vételével mindenekelőtt az alábbiakról kell tájékoztatni:

• a koronavírus lehetséges tünetei (magas láz, köhögés, légszomj, influenzaszerű tünetek, stb.), lappangási ideje, terjedésének lehetséges módjai (cseppfertőzéssel), elkerülésének lehetséges megoldásai (pl. rendszeres kézmosás, fertőtlenítők használata)
• a munkáltató által biztosított védőeszközök, vegyszerek elérhetőségei, használatának módja, szükségessége,
• a munkavállalói tájékoztatási kötelezettség mibenlétéről tájékoztatni a munkavállalókat (pl: ha a munkavállaló a koronavírus lehetséges tüneteit észleli magán, úgy ezt telefonon jelentse a munkáltatónak, és ne jelenjen meg a munkavégzés helyén, hanem azonnal hívja fel házi orvosát vagy a lakóhelye szerinti ügyeletet, továbbá ismételten csak akkor jöjjön dolgozni, ha házi orvosa igazolja keresőképességét)

GYAKORLATI KÉRDÉSEK

1. Hogyan "tarthatom" jogszerűen otthon a munkavállalóimat?

1. Fizetés nélküli szabadság - csak a felek megállapodása alapján, egyoldalűen nem rendelhető el. Munkabér nem jár.
2. Állásidő -  ebben az esetben a munkáltató saját döntése alapján nem tesz eleget a foglalkoztatási kötelezettségének, amely időszakra a munkavállalónak alapbért - és ha a beosztás szerint bérpótlék is járna, akkor bérpótlékot - kell fizetnie. Egyoldalúan, bármikor "elrendelhető".
3. Szabadság kiadása - 7 munkanapot leszámítva a munkaválló szabadságát a munkáltató saját döntése szerint adhatja ki azzal, hogy annak kiadását legalább 15 nappal korábban be kell jelentenie a munkavállaló felé (fordított esetben a munkaválló is csak legalább 15 nappal korábban jelentheti be a 7 nap szabadságának kivételét). A felek persze közös megegyezéssel a fentiektől eltérhetnek. Munkabér jár.
4. Otthoni munkavégzés elrendelése -  legfeljebb 44 munkanap erejéig a munkáltató átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre (eltérő munkahelyen, eltérő munkakörben történő munkavégzésre) kötelezheti a munkavállalóját, illetve a felek megállapodhatnak az otthoni munkavégzés hosszabb időtartamában, egyéb feltételeiben is. Ilyen esetekben munkabér változatlan formában jár.
5. Munkaidőkeret - a munkaidőkeret lehetőséget nyújt a munkáltatónak, hogy a lehető leghatékonyabban ossza be a munkavállalói idejét. A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan bevezetheti, módosíthatja, vagy eltörölheti (viszont a változásokról kötelessége a munkavállalókat tájékoztatni). A munkaidő beosztást a munkaáltató készíti el, és legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban kell közölnie a munkavállalóval. Tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet.
6. Elháríthatatlan külső ok - amennyiben valamely elháríthatatlan külső ok miatt nem tud a munkáltató munkát biztosítani a munkaválló részére (pl. hatósági karantén miatt), munkabért sem köteles erre az időre fizetni a munkaválló részére.
7. Munkaviszony megszüntetése - a koronavírus miatt rendkívüli helyzetben is csak a munka törvénykönyvében meghatározott okokból szüntethető meg a munkavállaló munkaviszonya.

A fentiek természetesen csak leegyszerűsítve tartalmazzák a legfontosabb szabályokat, így bármely fenti intézkedés meghozatala előtt javasolt munkaügyi szakember, ügyvéd szakvéleményének kikérése. 

2. A munkavállaló - arra hivatkozva, hogy fél a megbetegedéstől - nem jelenik meg a munkahelyen. Mit tehetek?

Ha a munkavállaló tünetmentes, akkor munkavégzésre köteles megjelenni a munkavégzési helyén és munkáját munkáltatói utasítások szerint elvégezni. Nem tagadhatja meg a munkavégzést és a munkavégzési helyen történő rendelkezésre állást arra hivatkozással, hogy fél a fertőzéstől. Ha erre hivatkozással nem jelenik meg és nem áll rendelkezésre, vele szemben a munkáltató akár a legszigorúbb intézkedést (felmondás, azonnali hatályú felmondás) is alkalmazhatja. Természetesen fokozott odafigyeléssel lehet bármilyen szankciót alkalmazni, utóbb ugyanis kiderülhet, hogy a munkavállalónak alapos oka volt a távolmaradásra.

3. Karantán alá került a munkavállalóm. Kell a részére munkabért fizetnem?

Nem. Ha a munkavállaló esetében megállapították a koronavírus fertőzöttséget, keresőképtelenné vált, nem kell munkét végeznie, részére betegszabadság, majd táppénz jár.

Ha a munkavállaló ugyan nem lett beteg, de közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítik, vagy zárlat (karantén) miatt munkahelyén megjelenni nem tud szintén keresőképtelennek minősül. Ez a keresőképtelenség azonban annyiban más, hogy erre a keresőképtelenségre kizárólag táppénz illeti meg a munkavállalót, betegszabadság nem. Ez utóbbi esetben (tehát, amennyiben a munkaválló ugyan nem beteg, de önhibáján kívül nem tud a munkahelyén megjelenni) lehetőség van a további foglalkoztatására otthoni munkavégzés keretében illetve legfeljebb 44 munkanap erejéig a munkáltató átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre (eltérő munkahelyen, eltérő munkakörben történő munkavégzésre) kötelezheti.

4. Be kell zárnom hatósági döntés miatt. Kell-e munkabért fizessek?

Nem. Amennyiben a munkáltató egy elháríthatatlan külső ok miatt (ilyen lehet a hatósági döntés) nem tud munkát biztosítani, a munkáltatót nem terheli munkabér fizetési kötelezettség.

5. A koronavírus miatt nincsenek vevőim, be kell zárjam az üzletem. Jár munkabér a munkavállalóknak?

Főszabályként igen. Ilyen esetben a munkáltató otthoni munkavégzést rendelhet el, amely esetben a munkavállalónak a díjazás a munkaszerződés szerint jár továbbra is. Akik a munkafeladataikat nem tudják távolról (otthonról) ellátni, azok részére a munkáltatónak állásidőt kell elrendelni, amelyre a munkavállalókat alapbérük illetik meg. Az állásidő úgy minősül, mintha a munkavállalók munkát végeztek volna, tehát az állásidő tartamát ledolgozott munkaórának kell tekinteni a munkaidő-nyilvántartásban, valamint a munkaidő-keret elszámolásakor is. 

A járvány azonban idővel elérhet egy olyan szintet, amikor hatósági döntés nélkül is elháríthatatlan külső oknak minősül a munkáltató szemszögéből, amely esetben már nem terhelné munkabérfizetési kötelezettség a munkáltatót. Mivel azonban hasonló rendkívüli helyzetre a közelmúltban nem került még sor, annak meghatározása, hogy egy világjárvány mikortól minősül olyan elháríthatatlan külső oknak, amely mentesítheti a munkáltatókat a munkabérfizetési kötelezettség alól, kialakult bírósági gyakorlat hiányában rendkívül nehezen, csak egyedi esetek részletes mérlegelésével határozható meg.

6. Kevesebb a munka, szabadságra küldhetem a munkavállalóimat?

A munkavállaló éves szinten 7 munkanappal rendelkezik, a szabadság többi részének kiadásáról a munkáltató dönt (mindkét esetben a szabadság kiadását/kivételét 15 nappal korábban kell jelezni a másik fél részére). Természetesen a felek megegyezhetnek a szabadság azonnali kiadásáról is.

7. Kötelezhetem a munkavállalókat otthoni munkavégzésre?

A munkáltató kötelezheti arra a munkavállalókat (amennyiben az adott munkavégzés kapcsán ez járható), hogy meghatározott ideig munkájukat otthon végezzék. Az otthoni munkavégzés ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mint a normál munkavégzés, ennek megfelelően ezen időtartam alatt a munkaidőre, a munkabér megfizetésére, továbbá egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására is köteles a munkáltató.

8. Elrendelhetek egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot?

Nem. A fizetés nélküli szabadságot nem lehet egyoldalúan elrendelni, az kizárólag a felek megállapodásán alapulhat.

9. Az egyik munkavállalóm vélhetően a munkahelyen kapta el a koronavírust. Kártérítést kell fizetnem?

Lehetséges. Ha egy munkavállaló esetlegesen megbetegszik, az akkor eredményezheti a munkáltató kártérítési felelősségét, ha a fertőzést a munkaviszonnyal összefüggésben kapja el a munkavállaló. Ennek eldöntése adott esetben orvosszakmai kérdés lehet. A kártérítési kötelezettség szempontjából fontos lehet továbbá, hogy a munkavállaló milyen mértékben tartotta be a munkáltatói előírásokat a védőfelszerelések, vegyszerek használatára vonatkozóan, továbbá az egyéb tájékoztatási kötelezettségei körében. 

FRISSÍTÉS (legutóbb: 2020.03.23. napján)

A 2020.03.18. napján kihirdetett 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet több lényeges, a fenti szabályokat is érintő rendkívüli változást hozott a munkajogi szabályokban 2020.03.19. napjától (a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig).

INGYENES JOGI TANÁCSADÁS

Amennyiben Ön kisávállalkozó, legfeljebb néhány főt foglalkoztató magyar cég, irodánk társadalmi felelősségvállalási programja keretében igyekszik ingyenesen jogi segítséget nyújtani az alábbiak szerint.

Az ingyenes jogi tanácsadás lehetőségéhez kérjük az ugyved@drecsedy.hu címre ÍRJA MEG röviden jogi problémáját illetve kérdését. Az e-mail tárgyában a "Koronavírus" kifejezést kérjük tűntesse fel.

Problémája, kilétét természetes minden esetben teljesenkörűen bizalmasan kezeljük.

Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd

E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu
TEL: 06 (20) 211 - 7758
www.facebook.com/drecsedy