Jár-e fizetés karantén alatt? avagy koronavírus és munkajog I.

A koronavírus (CIVID-19) immár kétségtelenül világjárvánnyá terebélyesedett, rendkívüli intézkedéseket hozva magával. Magyarországon különleges jogrend lépett életbe, a Kormány 2020.03.11. napján veszélyhelyzetet hirdetett ki. Jelen bejegyzés a munkavállók szemszögéből vizsgálja meg a ránk váró rendkívüli hetek / hónapok jogi kérdéseit.

Alapvetések

• a munkáltatók kötelesek biztosítani az egészséges és biztonságos munkakörülményeket,
• a fentiek költségei is munkáltatót terhelik, azok nem háríthatóak a munkavállalókra,
  
• a munkáltatónak és a munkavállalóknak kölcsönösen együtt kell működniük, egyikük sem tanúsíthat olyan magatartást, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
  

A munkavállalók főbb jogai és kötelezettségei

• tájékoztatáshoz való jog és tájékozatatási kötelezettség (pl. a  munkavállaló köteles a munkáltatóját tájékoztatni minden olyan körülményről, amely releváns lehet a vele együtt dolgozók egészsége szempontjából),
• a munkáltató által biztosított védőfelszerelések, vegyszerek előírás szerint használata,
• a munkáltató utasításainak betartása és előírások szerinti munkavégzés

GYAKORLATI KÉRDÉSEK

1. Megbetegedtem! Kapok-e fizetést?

Amennyiben elkapta a koronavírust (vagy más betegség miatt nem tud munkát végezni), nem kell dolgoznia, és a betegség miatti keresőképtelenségének első 15 munkanapjára betegszabadságot vehet igénybe, a betegszabadság lejártát követő naptól pedig táppénz illeti meg.

2. A gyermekem kapta el a betegséget, otthon maradhatok?

Az munka törvénykönyve alapján a szülő akkor is keresőképtelennek minősül, ha - leegyszerűsítve - beteg gyermekét kell ápolnia, azaz Önnek gyermeke betegsége esetén sem kell dolgoznia, azonban betegszabadság helyett egyből táppénzre lesz jogosult.

• a betegszabadság egyébként anyagilag azért előnyösebb, mert erre az időre a távolléti díj 70 százaléka jár melyet a munkáltató fizet (az összeg pedig adó‐ és járulékköteles is),
• a táppénz viszont a fizetés maximum 60 százaléka lehet, de napi felső maximumam is van (a minimálbérhez kötve). A táppénzt az egészségbiztosítási szerv folyósítja, de bizonyos esetekben a munkáltatónak 1/3 fizetési kötelezettsége van.

3. Félek, hogy a munkahelyemen elkapom a koronavírust, mit tehetek?

Ha a munkavállaló tünetmentes, akkor munkavégzésre köteles megjelenni a munkavégzési helyén és munkáját munkáltatói utasítások szerint elvégezni. Nem tagadhatja meg a munkavégzést és a munkavégzési helyen történő rendelkezésre állást arra hivatkozással, hogy fél a fertőzéstől. Ha erre hivatkozással nem jelenik meg és nem áll rendelkezésre, vele szemben a munkáltató akár a legszigorúbb intézkedést (felmondás, azonnali hatályú felmondás) is alkalmazhatja.

4. Több munkatársamnál diagnosztizáltak koronavírus fertőzést, de a munkáltató mégis elvárja, hogy bemenjek. Mit tehetek?

Fokozott fertőzöttségi veszély esetében (pl. ha a fertőzöttség mértéke oly mértékben emelkedik a munkavégzés helyén, hogy az a munkavállaló egészségét már közvetlenül és súlyosan veszélyezteti), a munkavállaló jogszerűen megtagadhatja az elrendelt munkavégzést. Ekkor azonban munkára képes állapotban továbbra is rendelkezésre kell állnia és várnia kell a munkáltató további utasításait. Munkabérre ilyen esetben a munkavállaló a munkavégzés megtagadása ellenére jogosult lesz (állásidő), és vele szemben a munkáltató semmilyen hátrányos intézkedést nem alkalmazhat.

5. A munkáltató bezárta a munkahelyemet. Jár-e fizetés?

Az alábbi esetekben főszabályként igen:

• aki a munkafeladatait otthoni munkavégzés / távmunkavégzés keretében el tudja látni, részére a díjazás a munkaszerződésük szerint jár továbbra is,
• akik a munkafeladataikat nem tudják távolról (otthonról) ellátni, azok részére a munkáltató állásidőt rendel el a bezárással, ezért a munkavállalókat az állásidő tartamára alapbérük illetik meg. Az állásidő úgy minősül, mintha a munkavállalók munkát végeztek volna, tehát az állásidő tartamát ledolgozott munkaórának kell tekinteni a munkaidő-nyilvántartásban, valamint a munkaidő-keret elszámolásakor is.
• abban az esetben, ha a munkáltató nem zárja be ugyan a munkavégzés helyét, de azért nem tud a munkavállalóknak munkát biztosítani, mert a koronavírusra tekintettel a beszállítói láncban fennakadások történnek, akkor szintén az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (azaz alapbér illeti meg a munkavállalót). 

Állásidő: A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg.

Az alábbi esetben viszont főszabályként nem: amennyiben viszont a problémák egy a munkáltató számára külső, elháríthatatlan ok miatt merülnek fel (így pl. ha a munkáltató azért kényszerül bezárni vagy azért nem tud munkát biztosítani, mert egy karantén alá helyezett területről nem lehet beszállítani vagy maga a munkahely kerül karantén alá) a munkáltatót nem terheli munkabér fizetési kötelezettség. Mivel hasonló rendkívüli helyzetre a közelmúltban nem került még sor, annak meghatározása, hogy egy világjárvány mikortól minősül olyan elháríthatatlan külső oknak, amely mentesítheti a munkáltatókat a munkabérfizetési kötelezettség alól, kialakult bírósági gyakorlat hiányában rendkívül nehezen, csak egyedi esetek részletes mérlegelésével határozható meg. 

Konkrét kérdése van?
Forduljon hozzánk bizalommal: 

6. Nem vagyok beteg, de karantén miatt nem tudok bemenni a munkahelyemre. Kell-e dolgoznom?

Ha a munkavállalót közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítik, továbbá ha a munkavállaló járványügyi zárlat (karantén) miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, akkor a munkavállaló - tényleges egészségügyi állapotától függetlenül - keresőképtelennek minősül. Ez a keresőképtelenség azonban annyiban más, hogy erre a keresőképtelenségre kizárólag táppénz illeti meg a munkavállalót, betegszabadság azonban nem.

Ha azonban a munkavállaló átmentileg más munkahelyen (munkakörben) tudna dolgozni (és nem állnak fenn a jogszabályi kivételek), akkor a munkáltató egyoldalúan, legfeljebb 44 munkanap erejéig átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkavégzésre kötelezheti.

7. Ha a gyermekem felügyeltét nem tudom máshogy biztosítani, akkor is be kell menjek dolgozni?

A munkavállaló csak különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt átmenetileg, legfeljebb néhány napra és olyankor maradhat távol a munkahelyéről, amikor személyével vagy családjával kapcsolatban olyan esemény történt, amely intézkedését, személyes jelenlétét teszi szükségessé. Ebben az esetben is elvárható, hogy a munkavállaló, amint arra lehetősége nyílik, ismételten munkába álljon és végig együttműködjön a munkáltatóval. A munkavállalónak erre az esetre - munkavégzés hiányában - nem jár munkabér.

A helyzetre lehetséges további megoldások:

• A munkavállalók dönthetnek úgy is, hogy ezen időszakban szabadságra mennek. (Fontos azonban tudni, hogy kizárólag 7 nap szabadság kiadásáról dönthet a munkavállaló, a többi időpontját a munkáltató határozza meg. Ezen kívül a szabadságigényt 15 nappal előbb kell jelezni a munkáltató felé. A legtöbb esetben a munkavállalók nem fogják tudni betartani ezen határidőt. A fentiek alapján tehát szintén a munkáltató döntésén múlik, hogy ilyen esetekben kiad-e szabadságot és ha igen hány napot.)
• Természetesen a munkáltató otthoni munkavégzést is engedélyezhet, amennyiben az adott munkakörben a technikai feltételek fennállnak.
• Ugyancsak megállapodhatnak rendkívüli fizetés nélküli szabadságról, azonban erre az időtartamra a munkavállaló munkabérre sem jogosult és társadalombiztosítási (tb) szempontból is ellátatlan marad.
  
• Köthetnek a felek olyan megállapodást is, hogy a munkavállaló a rendkívüli helyzetre tekintettel mentesül a munkavégzés alól. Ekkor azonban a feleknek célszerű megállapodni a díjazásról, mivel a jogszabály nem teszi kötelezővé díjazás megfizetését. Mivel nem történik munkavégzés, ezért a megállapodott díjazás lehet alacsonyabb mint a törvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum.
  

8. A munkahelyemen fertőződtem meg. Igényelhetek kártérítést?

Ha egy munkavállaló esetlegesen megbetegszik, az akkor eredményezheti a munkáltató kártérítési felelősségét, ha a fertőzést a munkaviszonnyal összefüggésben kapja el a munkavállaló, tehát a munkavégzési helyén, vagy kiküldetés alatt, üzleti rendezvényen, tehát a munkafeladatainak teljesítésével összefüggésben. Ennek eldöntése adott esetben orvosszakmai kérdés lehet. Foglalkozási megbetegedés bekövetkezése esetén figyelemmel kell lenni arra is, hogy a munkavállaló milyen mértékben tartotta be a munkáltatói előírásokat a védőfelszerelések, vegyszerek használatára vonatkozóan, továbbá az egyéb tájékoztatási kötelezettségei körében. Ha egy koronavírussal fertőzött munkavállaló megbetegedése foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor a munkavállaló részére felgyógyulásáig (de legfeljebb 1+1 évre) a munkabére 100%-át jelentő baleseti táppénz jár, továbbá a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló egyéb kárait is, kivéve azokat a károkat, amelyek a foglalkozási megbetegedés beálltakor előre nem láthatóak, illetve amelyeket a munkavállaló vétkes közrehatása okozott.

FRISSÍTÉS (legutóbb: 2020.03.23. napján)

A 2020.03.18. napján kihirdetett 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet több lényeges, a fenti szabályokat is érintő rendkívüli változást hozott a munkajogi szabályokban 2020.03.19. napjától (a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig).

Ezekről hasonló közérthető formában az alábbi cikkünkben számolunk be:
Rendkívüli lehetőségek a munkáltatók kezében? (koronavírus a munkajogban III.)

INGYENES JOGI TANÁCSADÁS

Amennyiben a koronavírus miatt a munkáltatója Önnel szemben hátrányos intézkedést tett vagy elbocsátotta, vagy más hasonló sérelem érte, irodánk társadalmi felelősségvállalási programja keretében igyekszik ingyenesen jogi segítséget nyújtani az alábbiak szerint.

Az ingyenes jogi tanácsadás lehetőségéhez kérjük az ugyved@drecsedy.hu címre ÍRJA MEG röviden jogi problémáját illetve kérdését. Az e-mail tárgyában a "Koronavírus" kifejezést kérjük tűntesse fel.

Problémája, kilétét természetes minden esetben teljesenkörűen bizalmasan kezeljük.

Amennyiben nincs jogi problémája, ellenben segítené ügyünket, kérjük OSSZA MEG jelen cikkünket!
Köszönjük!

Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd 

E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu 
TEL: 06 (20) 211 - 7758
www.facebook.com/drecsedy