Hajléktalanrendelet közérthetően

2018. október 15. napja óta aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, szabálysértést követ el. A szabályozás nagy sajtóvisszhangot kapott, ám nagyon sok a téves vagy félrevezető információ a kérdésben. Tényleg börtönbe zárják a hajéktalanokat? Igaz, hogy igazoltatás után minden holmijukat megsemmisítik? Akkor is megbüntetik a hajléktalanokat, ha egyáltalán nincs lehetőségük az utcán kívül máshol lakni?

A folytatásból kiderül.

Miről nem szól ez a cikk?

Mindenekelőtt érdemes rögzíteni, hogy jelen cikk nem vizsgálja sem a szabályok erkölcsi helyességét, sem azok emberségességét, ahogy a hajéktalanság okait sem, de ugyanígy nem vizsgálja a közterületek rendeltetését, a társadalom egészének érdekeit és a közegészségügyi, köztisztasági, közrendvédelmi kérdéseket sem.

Miről fog szólni akkor a bejegyzés?

A cikbben a fentikkel szemben közérthetően, ám jogilag pontosan bemutatom a pár napja hatályba lépett szabályokat mai napi (2018.10.18) tartalmuknak megfelelően. Elsőként rögzítjük a főbb szabályokat (I.), majd a sajtóban és a közbeszédben legtöbbet felmerült kérdésekre adjuk meg a valós jogi választ (II.).

I. A főbb szabályok

A hatályos jogszabály értelmében szabálysértést követ el, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik.

Szabs. tv. 178/B. § (1) Aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el.

Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései:

Alaptörvény XXII. cikk
(1) Az állam jogi védelemben részesíti az otthont. Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
(2) Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését, továbbá a közterület közcélú használatának védelmét az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
(3) Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.

Mikor tartózkodik valaki életvitelszerűen közterületen?

Ha olyan magatartást tanúsít, amely alapján megállapítható, hogy 

• más lakóhelyre/szállásra nem akar elmenni/visszatérni, és

a közterületen való tartózkodás körülményeiből, vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy

• az egyébként jellemzően lakóhelyen végzett tevékenységeket - így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás - az adott személy rendszeresen közterületen végzi.

Mi történik, azzal aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik?

1. Helyszíni figyelmeztetésben részesül
2. Tájékoztatást kap
3. El kell hagynia az adott helyet vagy együtt kell működnie a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében.
   

Mi történik azzal, aki nem hagyja el a helyszínt vagy nem működik együtt?

Aki 
a) a rendőri felszólításra nem hagyja el az adott helyet, vagy
b) nem működik együtt a részére fenntartott ellátás igénybevételében, vagy
c) 90 napon belül 3 alkalommal a helyszínen figyelmeztették,
azzal szemben 

1. Szabálysértési eljárást indítanak
2. Előállítják a rendőrségre és szabálysértési őrizetbe veszik
3. Meghallgatják
4. Gondoskodnak a tisztálkodásáról és tiszta ruhával történő ellátásáról (azonnal az őrizet alatt)
5. Ingóságait tárolásba veszik
   (minden ingóságot, amelyre az adott személy igényt tart)
6. A bíróság 72 órán belül döntést hoz
   (szabálysértés esetén figyelmeztetés, közérdekű munka vagy elzárás szabható ki)

Fontos szabály, hogy 
a) a fogyatékos
b) a kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesülő
c) a várandós,
d) a gyermekét egyedül nevelő szülő,
e) a fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodó
személlyel szemben a hatóságnak az eljárást meg kell szüntetnie!

II. A legnagyobb visszhangot kapott kérdések, tévedések

1. Tényleg börtönbe zárják a hajéktalanokat?

Nem.

Ahogy a fentiekből kiderült, ha az adott hajéktalan felszólításra a helyszínt elhagyja (vagy együttműködik a hatóságokkal és igénybe veszi a hajléktalan ellátó intézményeket), semmilyen szankcióban nem részesül. Sőt, ha 90 napon belül nem érik legalább háromszor tetten, a helyszín elhagyásával (vagy együttműködéssel) bármeddig megúszható bármilyen más szankció. Még a szabálysértés megállapítása esetén is a közérdekű munka a fő büntetés, elzárásra csak kivételesen esetekben kerül sor.

2. Igaz, hogy igazoltatás után minden holmijukat megsemmisítik?  

Nem.

A szabálysértés elkövetőjének előállítása során azon ingóságokat, amelyeket az elkövető nem vesz magához, de úgy nyilatkozik, hogy azokra igényt tart, valamint amelyek vonatkozásában a nyilatkozat a helyszíni intézkedés során nem szerezhető be, ideiglenes tárolásba veszik és 6 hónapig megőrzik. Mivel az elzárás maximális időtartama 60 nap (kivételesen 90 nap) lehet, az ingóságait biztosan át tudja venni még elzárás büntetés esetén is az adott személy. A megőrzési idő leteltét követően egyébként a hatóságok intézkednek az ingóságok megsemmisítése iránt. Ha pedig az ingóság gyorsan romló, bomló, tárolhatatlan dolog, akkor azt tárolás nélkül megsemmisítik.

3. Akkor is megbüntetik a hajléktalanokat, ha egyáltalán nincs lehetőségük az utcán kívül máshol lakni.

Nem igaz.

Amennyiben valaki szeretne a lakó- és tartózkodási helyére, vagy egyéb szállásra (így különösen hajléktalan szálló [1] )  visszatérni, azonban ezt objektív körülmények akadályozzák (például: nincs hely egyetlen szállón sem), nem valósul meg a szabálysértés, így természetesen büntetés sem szabható ki.

[1] Hajléktalanokat ellátó intézmények elérhetősége: 
https://www.kormanyhivatal.hu/download/1/83/00000/szoc_int.pdf

Dr. Ecsedy Miklós ügyvéd

KERTVÁROSI IRODA: Budapest XVII. Ker. BELVÁROSI IRODA: Budapest VI. Ker. LEVELEZÉSI CÍM: 1660 Budapest, Pf.: 459. TEL: +36 (20) 211 - 7758 E-MAIL: ugyved@drecsedy.hu WEB: www.drecsedy.hu